Mit (t)együnk depresszió ellen
Betegségek gyógyítása a bél-mikrobióta helyrehozásával?
A belekben élő mikroflóra állapota közvetlen hatással lehet az olyan mentális betegségekre, mint például a depresszió. Az APC Mikrobióm Intézetből Ted Dinan, kutatásvezető számolt be legújabb kutatási eredményükről: a bél-mikrobióta és a mentális állapot kapcsolatáról.
[A bél-mikrobióm a bélrendszer különböző szakaszaiban változó összetételben és mennyiségben elhelyezkedő több billió (megközelítőleg 1014) baktérium összessége. A mikrobióta összetétele egyénenként eltérő lehet, melyet nagymértékben befolyásolhat az étrendi szokásokon kívül az életkor, testsúly, sőt még a földrajzi elterjedés is.1]
A depresszió nem elbagatelizálható állapot. A lakosság közel 5%-át érintő súlyos szorongásos kórkép, mely a mentális problémák mellett további veszélyeket is rejt magában: a fizikai betegségekre való hajlandóság terén egyaránt számolnunk kell a következményekkel, mint például a szív- és érrendszeri megbetegedésekre való fokozott hajlam.
A kutatás során Ted Dinan-ék egészséges és súlyos depresszióban szenvedő betegektől vett bél-mikrobióm mintákat vetettek össze. Az eredmény meglepő volt: a depressziós emberek esetében sokkal kevésbé volt változatos a mikrobióm összetétele, kevesebb törzs alkotta azt. De itt még nem állt meg a kísérlet! Ezután következett csak a bizonyítási folyamat beszédesebb része. A depressziós és az egészséges páciensek mintáit patkányokba ültették, és figyelték a viselkedésükben bekövetkező változásokat! A depressziós emberekből vett minta hatására a patkányok depresszióra utaló tüneteket kezdtek el produkálni, míg ez a változás elmaradt az egészséges jelentkezők mikrobiótájából vett minta beültetése után. De a tanulmány nem csak a patkányok viselkedésében bekövetkező változást detektálta, az állatok CRP (C-reaktív protein) értéke is kedvezőtlen irányba tolódott el, ami a szervezetben végbemenő gyulladásos folyamatok indikátora. A depressziós alanyokra jellemző mikrobióta az anyagcsere folyamatokra is hatott, például megváltozott triptofán termelődés is megfigyelhető volt. A biokémiai hatások mellett immunológiai változás is bekövetkezett a patkányok szervezetében.
A megfigyelt jelenségek a depresszió kezelésének lehetőségeit egészen új fényben világítják meg. Vajon a mikrobióta helyrehozásával gyógyítható a depresszió is? Ted Dinan a tapasztalataira alapozva a mediterrán étrendre való váltást tartja a leghatékonyabb módszernek a mikrobióta helyrehozására. Véleménye szerint a nyers zöldségekben gazdag, vöröshúsokban szegény táplálkozás hatékony eszköz lehet a sokszínű mikrobióta kialakulásának elősegítésére, mely állítását alátámasztja, hogy a zöldségek köztudottan jó prebiotikum források, így táplálékul szolgálhatnak a jótékony baktériumok számára.
Kijelenthető az eddig elhangzottak alapján, hogy pusztán ez az egy tanulmány is kielégítő bizonyítékot szolgáltatott az általa tett állításra. De említhetnénk számos más tanulmányt is2,4, amelyek a bél-agy tengely kapcsolatát bizonyították, felhívva a figyelmet gyomrunk állapotának hangulatunkat befolyásoló hatására. Korábbi tanulmányok szorongáscsökkentő hatást tulajdonítottak bizonyos jótékony bélbaktériumoknak, melyeket sokatmondóan (más prebiotikumokkal együtt) pszichobiotikumként emlegetnek5,4 összefoglalóan. A jelenség egyik legegyszerűbb magyarázata, hogy bizonyos törzsek képesek csökkenteni a gyomrot érintő kedvezőtlen gyulladásos állapotokat. Mivel a gyulladásos bélbetegségek gyakran okoznak szorongást is a betegeknél6, így a probléma megszűnésével mérséklődnek a szorongásos tünetek. Nem véletlen, hogy gyomrunkat manapság a második agyunkként is emlegeti a szakirodalom.3
További érdekesség: más tanulmányok arra irányultak, hogy a túlsúlyos emberekből vett mikrobióta minta hogyan hat a normál testsúlyú patkányokra, akiknél rövid időn belül szintén túlsúlyosság alakult ki.8 Így akár az elhízás is gyógyítható lenne a jövőben a mikrobióta helyreállítása révén! De ugyanez elmondható a sclerosis multiplexre7, és egyéb jelenleg is kutatott betegségekre…, így jelenleg úgy tűnhet, hogy e témában a határ a csillagos ég.
Források:
1. Halmos, Tamás, and Ilona Suba. “A bélbakterióta élettani jellemzői és a dysbacteriosis szerepe az elhízásban, inzulinrezisztenciában, diabetesben és metabolikus szindrómában.” Orvosi Hetilap 157.1 (2016): 13-22.
2. Pellissier S., Bonaz B.: The Place of Stress and Emotions in the Irritable Bowel Syndrome. Vitam Horm. 2017;103:327-354.
3. Hadhazy A. Think Twice: How the Gut’s “Second Brain” Influences Mood and Well-Being. Scientific American, Febr. 12, 2010
4. Sarkar, Amar, et al. “Psychobiotics and the manipulation of bacteria–gut–brain signals.” Trends in neurosciences 39.11 (2016): 763-781.
5. Dinan, Timothy G., Catherine Stanton, and John F. Cryan. “Psychobiotics: a novel class of psychotropic.” Biological psychiatry 74.10 (2013): 720-726.
6. Bürger, M., K. Lange, and A. Stallmach. “Intestinales Mikrobiom und chronisch-entzündliche Darmerkrankungen: Feindschaft oder Freundschaft?.” Der Gastroenterologe 10.2 (2015): 87-101.
7. Berer, Kerstin, et al. “Gut microbiota from multiple sclerosis patients enables spontaneous autoimmune encephalomyelitis in mice.” Proceedings of the National Academy of Sciences 114.40 (2017): 10719-10724.
8. Ley, Ruth E. “Obesity and the human microbiome.” Current opinion in gastroenterology 26.1 (2010): 5-11.
Képek forrásai:
1.https://www.everydayhealth.com/depression/how-trauma-leads-to-depression.aspx
2.https://www.everydayhealth.com/columns/therese-borchard-sanity-break/brain-gut-connection-how-gut-bacteria-may-treat-depression/
3.https://burst.shopify.com/
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: